A nap idézete

2008. december 28., vasárnap

Chanuka חנוכה 8

Boldog Chanukát!
!חג חנוכה סמח
!א פריילעכע חנוכה

Havas tájakon ;)

Fura, de igen kellemes élményben volt tegnap este részem. Beszélgettem. Fura volt, mert nagyon régen nem éltem már át ilyet. Kellemes nosztalgiával emlékeztem vissza azokra az időkre - leginkább húszas éveim első felére -, amikor szinte mindennaposak voltak az ehhez hasonló diskurzusok az életemben. Nem kellett háttérzene, nem játszottunk, nem ittunk, nem volt szükség semmi egyéb pótcselekvésre. CSAK beszélgettünk. Külön fokozta a visszaemlékezés örömét, hogy a kellemes eseményre olyas valakinek a társaságában került sor, aki egykor ugyanígy aktív részese volt ezeknek a kellemes eseményeknek. Persze minden jóban van valami rossz: a kellemes társalgás nyomán még fokozottabban kellett ráébrednem arra a szomorú tényre, mennyire nem része már az ilyen program az életemnek.
Nem állítom, hogy más közegekben nincs lehetőségem másokkal szót váltani, mégis, az valahogy más. Családi környezetben a menetrend a szokásos: ha anyám jelen van, akkor még én sem jutok szóhoz mellette. Ilyenkor évről évre hallgatjuk jámboran ugyanazokat a - sokszor teljesen jelentéktelen történeteket - sokszor a thrillerekre jellemző izgalomig fokozva előadásában. Ha nincs jelen, akkor pedig sokszor nincs egyéb téma napirenden, mint hogy én mit csinálok/csináltam rosszul, és gyakorta vagyok olyan kéretlen tanácsokkal ellátva, amiket ha nem követek, - márpedig nem követek! -, akkor akár meg is tud romlani a nyájas együttlét.
Az angeheiratet famíliában egy árnyalattal - de nem többel! - jobb a helyzet. Ott néha mások is kapnak szót. Ezzel a lehetőséggel egyedül gyermekem nem él, aki kizárólag akkor nyilvánul meg, ha kérdést intéznek hozzá. Mindennek az okát ugyanakkor a kapcsolatunk lazább voltában vélem rejleni. Abban a közegben mindenki "viselkedik", senki nem érzi annyira otthonosan magát, hogy saját, leplezetlen énjét hozza...
Az énekkarban és a munkahelyen elsősorban a fokozott mértékű összezártságból adódik, hogy szót váltunk egymással, de e két hely egyike sem jelent számomra olyan társaságot, amelyikkel szívesen tölteném önszántamból együtt a beszélgetés kedvéért az időmet. E két helyen a dialógusok meglehetősen felszínesek, bizonyos témák (pl. politika) napjaink általános gyakorlatának megfelelően egyáltalán nem is kerülnek szóba. Annál a nagyon csekély számú dalostársamnál, akinél kísérletet tettem az együtt éneklés kereteit átlépni, szokás szerint pofára estem, így hát nem csoda, hogy visszatértem a jól megszokott kerékvágásba, legalábbis e tekintetben.
Nos, ezért volt az, hogy tegnap annyira jólesett a többórás beszélgetés. Kár, hogy oly ritkán kerül csak sor ilyenre. Ha nem lenne ennyire gyér kapcsolatunk intenzitása, ha csak a tegnapi fílinget, a hajlandóságot venném tekintetbe, már-már úgy érezném magam, mint akinek annak ellenére van egy barátja, hogy mindig megmondja, amit gondol.

2008. december 27., szombat

Chanuka חנוכה 7

Boldog Chanukát!
!חג חנוכה סמח
!א פריילעכע חנוכה


Chanuka dalok
Előadó: Miami Boys Choir

2008. december 26., péntek

Chanuka חנוכה 6

Boldog Chanukát!
!חג חנוכה סמח
!א פריילעכע חנוכה


Előadó: Adam Sandler


Előadó: Jon Bon Jovi


Karácsony 3.

Boldog Karácsonyt!
Merry Christmas!
Frohe Weihnachten!


Mr. Bean karácsonya

2008. december 25., csütörtök

Chanuka חנוכה 5

Boldog Chanukát!
!חג חנוכה סמח
!א פריילעכע חנוכה


Chanuka dalok

Karácsony 2.

Boldog Karácsonyt!
Merry Christmas!
Frohe Weihnachten!


2008. december 24., szerda

Chanuka חנוכה 4


Boldog Chanukát!
!חג חנוכה סמח
!א פריילעכע חנוכה


Előadó: Kinderlach

Karácsony 1.

Boldog Karácsonyt!
Merry Christmas!
Frohe Weihnachten!



Előadó: Raymond Crowe

2008. december 23., kedd

Chanuka חנוכה 3

Boldog Chanukát!
!חג חנוכה סמח
!א פריילעכע חנוכה


Chanuka dalok

2008. december 22., hétfő

Chanuka חנוכה 2

Boldog Chanukát!
!חג חנוכה סמח
!א פריילעכע חנוכה


Előadók: Erran Baron Cohen & Jules Brookes & I-Love

2008. december 21., vasárnap

Chanuka חנוכה 1

Boldog Chanukát!
!חג חנוכה סמח
!א פריילעכע חנוכה


Előadó: Kenny Ellis

2008. december 16., kedd

A Nyugat lánya

Kivételes élményt jelentett számomra Puccini: A Nyugat lánya című operájának (1910) előadása. Bár a szerzőt nagyon kedvelem - néhány darabját (Le Villi, Bohémélet, Messa di Gloria) énekeltem is -, ezt nem hallottam még korábban. Így hát nagy várakozással néztem a koncert elébe. Prioritásaimon is változtattam: bár nem szoktam kóruspróbáról hiányozni pusztán egy program kedvéért, most mégis inkább a koncertet választottam. Nem tudom, a próba milyen volt, de a hangversenyben nem csalatkoztam. A muzsika elsőosztályú, az előadás színvonala, a "nemzetközi" (magyar-olasz-orosz-román) előadógárda is kiváló volt. Megvallom, egy cseppet sem hiányzott a jelmez és a díszlet. Hála a hangversenyszerű előadásnak, még jobban tudtam a remek muzsikára összpontosítani. A kivetített magyar nyelvű szöveg időnként jól jött. Kész szerencse, hogy nálam volt a szemüvegem, anélkül a remek helyre szóló tiszteletjegyem ellenére egy árva betűt sem láttam volna a feliratból.
A történet befejezése - már ami az enyhén unmorális happy endet illeti - kissé meglepett, de hát korábban sem példa nélküli, hogy egy mű pozitív főhőse bandita, gondoljunk csak Schiller A haramiák, illetve Victor Hugo Hernani című darabjaira, illetve az azok nyomán íródott Verdi operákra: Ernani (1844), A haramiák (1847). Furcsa az is, hogy a legellenszenvesebb figura maga a seriff.

Az 1910-es ősbemutató szereplői:
a főszerepekben Enrico Caruso (1873-1921), Emmy Destinn (1878-1930) és Pasquale Amato (1878-1942)
(további képek)

Nem állítom, hogy ez az opus szenvedélyemmé fog válni, de azért feltétlenül ajánlom mindazok figyelmébe, akik még nem hallották és szeretik az operát.

2008. december 11., csütörtök

Másodikak először

Mi lehet jobb egy szakmai jegynél? Hát egy tiszteletjegy! Nos, ismét abban a kóvedben volt részem, hogy tiszteletjegyet kaptam a Dohnányi Zenekar Universitas bérletének harmadik koncertjére. Élemedett koromnál fogva nem igazán vagyok már nyitott az újdonságokra, mégis, a koncert meghallgatása mellett döntöttem, holott a műsoron szereplő két darab egyikét sem volt szerencsém még hallani korábban. Nos, a döntés helyesnek bizonyult. Úgy Rahmanyinov II. zongoraversenye, mint Csajkovszkíj II. ("Kis orosz") szimfóniája nagyon tetszett.
Hollerung mesternek nem kis erőfeszítésébe került, hogy rábírja együttesét, kövesse Bogányi Gergely kétségtelenül energikus és virtuóz, bár helyenként rapszodikus játékát. Minden jó, ha a vége jó: szólista és zenekar egyszerre értek a célba... A lelkes közönséget a szólista Chopin cisz-moll etűdjével ajándékozta még meg a szünet előtt.
Kíváncsi lennék egy statisztikára Csajkovszkíj hat szimfóniájának játszottságát, népszerűségét illetően. Lehet, hogy csak nekem tűnik úgy, hogy a 4-5-6. szimfónia viszi a prímet, de egy biztos: az első három szimfóniát sosem hallottam még. Valahogy az volt az érzésem, talán az első három a szerző méltán feledett művei közé tartozik. Hát ami a másodikat illeti, most már bizton tudom, tévedtem. A helyenként már a huszadik századot megelőlegező, ukrán népi dallamokra épülő muzsika a fergeteges körtánc-fináléval magával ragadó.

Örömmel konstatáltam, ez a kiváló ár/érték arányú este is kellemes kikapcsolódást jelentett a mindennapok fárasztó taposómalma közepette.

2008. december 9., kedd

Nem élhetek muzsikaszó nélkül!

Klasszikus zenén nőttem fel, még az autentikus népzene sem igazán az én világom.
Ezt a kis részletet a Train de Vie (Életvonat) című filmből (1998) azonban még én is élvezem...


Gipsy vs. klezmer


2008. december 6., szombat

Kétes hírnév, avagy hozzám ba/ezzeg eljött a Mikulás




Most már tényleg értem, miért is nincsnek barátaim... ;)